• Programok
  • Beszámolók
  • Rendezvények
  • Tanúságot fogok tenni: szeretlek benneteket… nagyon – A 12. évfolyam utolsó H1-e

Tanúságot fogok tenni: szeretlek benneteket… nagyon – A 12. évfolyam utolsó H1-e

A búcsú soha nem könnyű, sem annak, aki elmegy, sem annak, aki itt marad. Mi tanárok, profi itt maradók vagyunk. Minden évben elmennek a tizenkettedikesek, a ballagás előtti héten sűrű a program, nagy a meghatottság: fényképcserék, éneklés, utolsó óra, utolsó óra utáni kísérgetés, utolsó lelkigyaki, utolsó díszebéd, utolsó H1... Az ember azt hinné, hogy...

megedződtünk, számunkra ez már lassan rutinná válik. Pedig dehogy! 
Egy átlagos, negyvenes osztályfőnök életében minimum 1, átlagosan 3 osztályt ballagtatott már el, vagyis nem is olyan sokat. Az utolsó H1-en is világossá vált, hogy szó sincs rutinról, gépiességről. Az egyik ofő a címadó mondattal kezdte: „Tanúságot fogok tenni: szeretlek benneteket – nagyon...” Majd a rá jellemző, sportos rövidséggel elmesélte, mi történt vele az előző nap, illusztrációként, hogy nemcsak a diákjai nőttek fel az elmúlt évben, hanem ő maga is tanult, növekedett, javára változott, „..s ezt Nektek köszönhetem.” A másik osztályfőnök, aki eredeti verseiről (is) híres, most alázatosan inkább Hamvas Béla Útravalójával köszönt el... „Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod.” A harmadik osztályfőnök pedig azzal kezdte, hogy ő bizony nem költő, majd elmondta saját versét, amit olyan csöndben hallgatott 400 ember, hogy az arcokon legördülő könnycseppek neszét is meg lehetett hallani... ( ITT olvasható)
Az osztályfőnökök után a diákok búcsúztak, mondtak köszönetet ezért, azért, amazért, idéztek fel vicces, komoly, megható emlékeket. Végül az 5. a osztáy orgonával a kezében díszsorfalat állt, és olyan szépen énekeltek – ki gondolta volna! Képek megtekinthetők ITT. (Szelenge Judit)

Last modified on Friday, 03 May 2019 08:16