• Programok
  • Beszámolók
  • Rendezvények
  • Amit nem lehet elmondani (Listaszerű megközelítés feltételes módban) – A 11. a osztály római zarándoklata

Amit nem lehet elmondani (Listaszerű megközelítés feltételes módban) – A 11. a osztály római zarándoklata

Ha a zarándoklatunkat röviden össze kellene foglalnom, akkor azt mondanám, hogy felelősség, aktív kikapcsolódás, közösségben. Azt hiszem, ha most leírnám a programot, senki nem lenne meglepve, mivel a “kötelező látnivalók listája” valamilyen szinten adott (Pantheon, Colosseum, Forum Romanum, Il Gesù, Vatikán, stb....), ha pedig a legjobb élményt kéne felidézni, azt sem lehet kiemelni, mert nem lehet fokozatbeli különbséget találni a Caorlei tengerpart vagy pedig az András Csaba SJ-vel töltött nap között. (Egyik jobb, mint a másik...?) Ezek...

egyszerűen nem rangsorolhatók.  Igazából mindannyiunk számára felejthetetlen élmény volt ez, mivel mindenkinek volt benne része; volt, aki a tájékozódásban segített, volt, aki történelmi ismereteivel adott hozzá, az ügyeletes “hangulat ébresztő” emberekről nem is beszélve. Szóval azért sikerült ilyen jól, mert mindenki jelen volt. Mindannyian nyitottak voltunk a másikra, hogy együtt átéljünk valamit élményként, és lelkileg egyaránt. Itt beszélhetünk a Pápa Audienciájáról, a Jahan Restaurantban elköltött felejthetetlen vacsoránkról, a reggeli metró utakról, vagy akár a Szent Ignác szobáiban bemutatott osztálymiséről is. Eddig nem tudtam elképzelni, hogy vajon mi lehetett “olyan nagy dolog” az eddigi osztályoknak, ami ekkora közösségi és lelki élményt is adott. Ezt most sem tudom elmondani, sem pedig elképzelni, pedig már átéltem, és saját bőrömön megtapasztaltam. Azt viszont tudom, hogy minden osztály, amely részt vesz a zarándoklaton, egészen mást fog tapasztalni a Rómában töltött idő “csemegéiből”, de ugyanilyen élményekkel és lelki felfrissüléssel fog visszatérni. Szeretném ezért megköszönni a szervezést az osztályfőnökeinknek (Koseczki Nóra és Taba Viola tanárnők), hogy minden viszontagság ellenére mosolygósan kitartottak velünk végig, és szeretném megköszönni a fiatal jezsuitáknak is (András Csabi, Jancsó Árpi bá, Hiba Gyuri, Nevelős Gábor), hogy tanulmányaik mellett is nagylalkűen szakítottak ránk időt. (Kovács Lőrinc 11. a)

Last modified on Wednesday, 15 May 2019 14:02