• Programok
  • Beszámolók
  • Rendezvények
  • A legmagyarabb belga jezsuita (világ)hálóval halász – Beszélgetés P. Thierry Monfils SJ atyával

A legmagyarabb belga jezsuita (világ)hálóval halász – Beszélgetés P. Thierry Monfils SJ atyával Featured

Thierry atya kicsit törve, de roppant választékosan beszél magyarul. Jezsuita szerzetes, jogász, tanár, író, fordító, szociális apostol, 9 nyelven beszél – ebből néhányat tökéletesen tud, néhányat kicsit tör, ha kell, tangóharmonikázik, ha kell, kenyeret koldul. Hivatalos feladata a Pápa Imavilághálójának promóciója. Annak a 175 éves hagyománynak, amit a katolikus öregnénik mindig is hűségesen követtek: Rendszeresen áldozni, Jézus Szívének ajánlani magunkat, a Szív útján járni, és imádkozni a Szentatya szándékára.
SzJ: Hogyan indult el ez a hagyomány?

TM: Le Puy-en-Velay városkában (Franciaországban) fiatal tanuló jezsuitákban felgyulladt az apostoli tűz, a vágy az apostoli munka iránt: szerették volna misszionáriusként bejárni a világot. Xavéri Szent Ferencnek, a missziók védőszentjének ünnepén, 1844. december 3-án lelki igazgatójuk, Gautrelet atya azt mondta nekik, hogy egy darabig még tanulniuk kell, de attól még apostolkodhatnak. „Legyetek már most misszionáriusok imátokkal, mindennapi életetek felajánlásával! Imádkozzatok azokért az emberekért, akikkel majd holnap találkoztok!” A diákok erre elkezdtek „imádkozva apostolkodni.” Egyre többen, családok, plébániák, majd számos egyházmegye ajánlotta fel magát Jézus Szívének, járta a Szív útját és csatlakozott az imaapostolsághoz. Negyven évvel később az imaapostolságnak mintegy 35 ezer helyi központja volt, 13 milliónál több taggal. IX. Piusz pápa hamar jóváhagyta a havi imaszándékokat. 1886-ban pedig XIII. Leó pápa, saját havi imaszándékát adta a lelkiségi mozgalomnak. Az imaapostolság négy alapon nyugszik: ima az Egyház (a pápa) nagy szándékaira, napunk felajánlása, Jézus szent Szíve és az Eucharisztia.
SzJ: Öt évvel ezelőtt már töltöttél 3 hónapot Miskolcon, és utána is szinte minden évben itt voltál köztünk egy-két hétig. Most mi a célod Magyarországon?
TM: Az én munkám az, hogy az imapostolságot, vagyis újabb nevén a Pápa Imavilághálóját előmozdítsam. Az imavilághálóért felelős római nemzetközi igazgató asszisztenseként az európai kordinációt végzem, vagyis évente 3-szor utazom külföldre, hogy buzdítsam a regionális és helyi koordinátorokat. Emellett Dél Belgium és LuxemburgImavilághálójának regionális igazgatója is vagyok.
SzJ: Magyarországon 1865-től élt az imaapostolság, Jézus Szíve Szövetség néven; lapja a Jézus Szent Szívének Hírnöke volt, majd az 1920-as évektől A Szív. 1950-ben hatóságilag megszüntették A Szív hetilapot. Ezzel az imaapostolság központi irányítású működése is megbénult. Hogyan lehet újjáteremteni ezt a lelkiségi mozgalmat?
TM: Adolfo Nicholas jezsuita generális tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy újjáteremtjük az imaapostolságot. Öt éve új neve lett, a Pápa Imavilághálója. Ma már megnézhetjük a pápa videóját, amelyeket a Facebookon és egyéb szociális média felületeken közzéteszünk. Van egy ClickToPray nevű weboldal és ugyanilyen nevű mobiltelefon applikáció is, mind-mind arra való, hogy a fiatalokat elérje azokon az utakon-módokon, amelyek a leghatékonyabbak, legismerősebbek a fiatalok számára. Persze vannak hagyományos, papír alapú imakártyák, és lehet rendszeresen közösségi eseményeket szervezni egy-egy szándék köré, előadást, vigíliát.
Azért jöttem most Koronkay Zoltán atyához, hogy megbeszéljük, hogyan lehetne a magyar katolikusokat is még jobban bevonni. Az iskolában találkozok a hittan tanárokkal, hiszen ők is sokat tudnak tenni. Lesznek, akik csatlakoznak a Szív útjához, ehhez a 9 lépésből álló lelkiségi úthoz, ami tulajdonképpen a szív iskolája. Jézusnak iskolája ez, akinek a szíve nyitott minden emberre. Arra törekszünk, hogy benső világunk mind jobban Jézuséhoz hasonlítson.
Egyébként azért is jöttem, hogy megnézzem, mit tudunk mi nyugat-európaiak tőletek, magyaroktól tanulni.
SzJ: Mi célból tanultál meg magyarul?
2015-ben kezdtem, és három okom volt erre: sok magyar volt a LaViale közösségben, Brüsszelben, ahol akkor éltem. Aztán háromszor is meghívtak Erdélybe, egy közösségbe, a Fogarasokba, ott is jól jött a magyar nyelv. 2007- ben pedig Erdő Péter meghívott mindenkit a budapesti városmisszióra, és én el is jöttem. Ott kaptam egy könyvet Koronkay Zoli atyától, és akkor rájöttem, hogy Isten szándéka az én magyar tudásommal az, hogy le tudjam fordítani franciára a magyar Üldözött jezsuiták vallomásai című könyvet. (ed.:Szabó Ferenc 1991). Fontos volt, hogy a nyugatiak is megtudják, mik történtek a kommunizmus alatt a jezsuitákkal. Mesélik, hogy amikor Pedro Arrupe generális atya Magyarországra jött, Máriaremetén azt mondta a magyar jezsuitáknak: „Ti olyan sokat szenvedtetek, hogy ti vagytok a római Curia kedvenc rendtartománya.”
SzJ: Lefordítottad franciára Lackfi János Öt seb című kötetét is.
TM: Igen, öt hosszú vers öt szentről: Szent Ferenc, Szent Pál, Szent Ágoston, Árpádházi Szent Margit és Remete Szent Antal. Nagyon szép versek. Érdemes elolvasni.
Különben a magyar nyelv nekem nagyon tetszik, olyan jó tömör, remekül lehet vele időt spórolni: egyetlen magyar szó elég, arra, amihez franciaul tizenkét szóra van szükség. Például „est-ce que je n'irais pas tout simplement le lui demander?” magyarul ennyi: „Megkérdezzem?” (Szelenge Judit)

Last modified on Monday, 15 April 2019 14:15